Szeplőtelen fogantatás

(Marosi Szilvia)

Mint tudjátok, a polgármester asszony felkért, hogy írjam meg a falu történetét. Nagy buzgón neki is láttam, sok-sok könyvet, könyvrészletet olvasok/olvastam el. Különösen is a XVI-XVII. századról és a protestantizmus utáni rekatolizációról. Az veszprémi püspökök – Acsády Ádám, Padányi Bíró Márton, Kurbély György – életrajzleírásaiban igen gazdagon ecsetelik az akkori újításokat és templomépítéseket. Ami számomra is különösen érdekes, és szinte minden könyv leírja, hogy a templomtitulusoknál a leggyakoribb a Szűzanyának ajánlott templom, de ebben is kiemelkedők a Szeplőtelen fogantatás templomok. Elgondolkodtam, hogy van-e ennek valami jelentősége, és arra a következtésre jutottam, hogy igen. Az akkori emberek nagyon vallásosak voltak, hiszen az sem véletlen, hogy török pusztítása után az újratelepítéseknél, éppen németeket hoztak, mégpedig olyanokat, akik igen vallásosak voltak, hogy biztosítsák a katolikus hitet. És mint buzgó hívő emberek törekedtek a kegyelmi eszközöket felhasználva szentül, tisztán élni, ezért is választották templomtitulusuknak példaképként a kegyelemmel teljes szeplőtelenül fogantatott Boldogságos Szűz Máriát. Annak ellenére, hogy az ő ünnepe éppen olyan időszakban van, amikor nem lehet nagy búcsút tartani. Tudjuk, a régi időben maga a búcsú is mennyire másként zajlott.

Adventban van az ünnepe, hiszen szorosan kapcsolódik magához a várakozáshoz, mert a bűnbeesett emberiség epedve vágyakozott a megváltás után, ahogy énekeljük is: „ősszülők lelke, várta epedve Isten egy Fiát”

Miért kellett a Szűzanya Szeplőtelen fogantatása?

Kettős okból:

- Jézus miatt, hiszen illett, hogy az aki majd világ megváltójaként mindenben hasonló lesz az emberhez, a bűnt kivéve, tiszta szűztől szülessék

- miattunk, hogy példát mutasson a tisztaságra, a bűntelen életre.

Ezért volt mentes a Szűzanya, miként a dogma, - melyet IX. Pius pápa 1854-ben kihirdetett – mondja:

„A Boldogságos Szűz Mária létének első pillanatától kezdve mentes volt az eredeti bűntől és minden más bűntől”

Miként a Szeplőtelen fogantatás, úgy a Szűzanya létének értelme is kettős:

- tőle születik majd a megváltó, aki elveszi a világ bűneit, így tkp. bizonyos értelemben ő a megváltás legteljesebb eszköze, hiszen ha ő nincs Jézus sem születik. Ő az, és az ő ivadéka Jézus, aki, majd széttiporja a sátán fejét (olvasmány – oltárkép….)

- benne újra megjelent a földön a bűntelen ember, akiben Istennek kedve telt. A tiszta gondolatú, szándékú, szívű, egészen áttetsző, azaz bűntelen, amilyennek az Isten eredetileg is teremtette az embert.

E kettősséget fűzi össze, emeli ki a gyönyörű oltárkép kontrasztja is….

Testvérek, amikor a bűn végtelen áradatával találkozunk nap, mint nap, mely sokszor a már botrányokig fokozódik, ilyenkor jó feltekinteni a Szűzanyára az egészen tiszta Asszonyra, aki a mi mennyei édesanyánk és legfőbb közbenjárónk.

Sokszor küzdelmünk a világ ellen, a bűn ellen olyan reménytelennek tűnik, mint az adventi gyertya fényének küzdelme a hideg téli éjszakában. De a gyertya – bármilyen kicsi is a lángja – mégis fénylik, így a Szűzanya is a bűn sötétségében élő világnak hajnalcsillagként mutatja az üdvösség útját.

Köszönjük meg az Úrnak, hogy őseink példát mutattak azzal, hogy templomunkat Szűz Mária Szeplőtelen fogantatásának titulálták és áldjuk a Szűzanyát kegyelemmel teljességéért.

„Ó Szűz áldott vagy te és benned nyer áldást minden teremtmény! A te kegyelmi teljességed gyümölcse, hogy akik az alvilágban várakoztak, immár szabadulásukra örvendezhetnek, az égiek pedig megújulásuk fölött ujjonganak. Valóban dicsőséges szüzességednek dicsőséges gyermeke hozta meg azt, hogy az igazak akik, Jézus életszerző halála előtt haltak meg, most börtönük szétzúzása felett ujjonganak, az angyalok pedig félig lerontott városok megújításán vigadnak. Ó Asszonyunk, te teljes, túláradóan teljes vagy kegyelemmel! Kegyelmi teljességed túláradóságából éled újjá minden teremtmény. Ó áldott, mindenekfelett áldott Szűz légy áldott kegyelemmel teljességedért, most és mindörökkön örökké.”