Nemesvámosi Római Katolikus Plébánia

és régiója egyházközségeinek honlapja      www.vamosplebania.hu

8248 Nemesvámos, Fészek u. 5.

Telefon: (88) 509 440

IE FF 1024*768

Értéket adunk.

webmester

Nagyvázsony története

Vissza a történeti oldalak elejére

A nagyvázsonyi Szent István templom

A mai templom elődje körül már a tatárjárás (1241) előtt álltak Vázsony falu házai. Nevét birtokosáról, a Vezsenyi (Vázsonyi) nemzetségről kapta, amely még több szomszédos település – Mencshely, Vöröstó, Barnag – ura is volt.

Vázsony első, románkori – a Mindenszentek tiszteletére emelt – kőtemplomát a Vezsenyiek építhették a 12-13. Század fordulóján. Ez lett a temetkezőhelyük is. Sírjaiknak sajnos nem maradt nyoma. Az utolsó Vezsenyi – László, Mátyás király diplomatája – 1472-ben történt halálával a család férfiágon kihalt.

Az új földesúr – Kinizsi Pál – 1481-ben gyökeresen átalakította az addigra már bizonyára elavult templomot. A románkori hatalmas templomtorony kivételével gótikus stílusban bővítette, díszítette.

Ez a munka időben egybeesett a „családi fészek”– a várkastély – bővítésével és az újonnan alapított pálos kolostor építésével (1483). Vázsony középkori fénykorát bizonyítja, hogy a földesúr a falut 1478-ban mezővárosi rangra emelte.

A törökök dunántúli hódításai, Veszprém elfoglalása (1552) miatt Vázsonykő végvárrá lett. A mezőváros ittmaradt lakói átköltöztek a Séd patak túloldalára, a várfalak védelme alá. A férfilakosok számos tagja nemzedékeken keresztül a várőrségben katonáskodott. Így az ősi település  házai pusztulásnak indultak. A lakóépületek romjai a templom melletti kis ligetben a föld alatt rejtőznek. A falubeliek sírjai a templom körüli – alapfalaiban ma is látható – kőkerítéssel övezett temetőben voltak.

A vázsonyi uradalom 1649-ben került a későbbi grófi rangot elért Zichy-család birtokába. A háborús évtizedek elteltével csak az 1710-es évektől foglalkozhattak igazán birtokaik fejlesztésével, a katolikus németek betelepítésével, építkezéssel.

Az 1738-41 között dúló pestisjárvány megszűnése után Zichy Nepomuki János gróf (1710-1764) és felesége, Széchényi Katalin grófnő (1717-1764) kezdtek hozzá Kinizsi Pál egykori templomának felújításához. Eredeti formájában kijavíttatták a gótikus boltozatot és az ablakokat.1743-ban az elpusztult berendezések helyére újakat készíttettek a veszprémi egyházmegye szobrászművészével.

A templombelső

A Szent István tiszteletére újraszentelt templom oltárai és a szószéke a dunántúli magyar barokk legjavához tartoznak.

A főoltáron legfelül a Szentháromság ábrázolása látható, alattuk a Zichy-házaspár címerei. Középütt a Szűzanya a Kisjézussal, angyalok körében. Lent az országot felajánló Szent István király és fia Szent Imre. Szent István mellett az őt bérmáló Szent Adalbert, Szent Imre mellett nevelője, Szent Gellért szobra áll.

A baloldali mellékoltáron a Szent Család hazatérése Egyiptomból jelenetet láthatjuk. Kétoldalt Szent Borbála és Alexandriai Szent Katalin (a grófnő védőszentje) szobrai állnak, alul Xavéri Szent Ferenc ravatalszobra.

A jobboldali mellékoltár a Kálváriát ábrázolja a térdeplő Bűnbánó Magdolnával. Baloldalt Szent György, jobboldalt Szent Márton szobrai állnak. Lent a ravatalszobor Nepomuki Szent Jánost (a gróf védőszentjét) ábrázolja.

A szószék-korona tetején Jézus szobra, vállán az áldozati báránnyal. A szószék hátlapján dombormű ábrázolja a 12 éves Jézust a jeruzsálemi templom tudósai körében. A szószék kosarán a négy evangélista domborműve látható.

A keresztelőmedence valószínűleg szintén az oltárokkal egykorú kőfaragvány, vörösréz tetejének fedelén egy rokokó stílusú miniatúrán Krisztus megkeresztelésének jelenetét ábrázolták.

Az ifjabb Zichy János gróf (1738-1778) a vázsonyi katolikus egyház kegyuraként folytatta szülei munkáját. A Szent István templom megrokkant középkori tornya helyére 1773-ban karcsú, egyszerű tagolású harangtornyot építtetett, a főbejárat fölött a főoltár jelenetét megismétlő kőszobrokkal.

 

 

  Webdesign Mária Keresztes Közössége

freestat.hu