Vöröstó története

Vissza a történeti oldalak elejére

Az eredetileg szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomot már 1121-ben említik s 1550-ben még fennáll. Nagy a valószínűsége annak, hogy mivel fából készült, a törökök felégették. Ezt a templomot az új telepesek 1746-ban renoválták. A jelenlegi templom alapkövét 1825. március 14.-én rakták le. 108 ember ásta ki a templom alapjait. 349 ember fát vágott és mindent saját kezűleg készítettek elő. Az építkezést 1825. április 5-én kezdték el. Nem volt ugyan még befejezve de az első misét már november 1-én megtartották, innen ered a jelenlegi búcsúünneplés. A téglákat a faluban temető mögött égették, az építést a falu lakói végezték. Ebben az időben még több mint 400-an lakták, s a kisgyerekeket kivéve szinte mindenki dolgozott a templom építésén. Az összes költség 90.000 Ft volt. A mai is látható oltárképet – Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása – Zichy-Ferraris Ferdinánd kegyuraság felesége gróf Széchenyi Zsófia festette Bécsben, így a templom védőszentje ez újabbira változott, a búcsúünneplés azonban Mindenszentek maradt. Az orgonát 1833-ban készítette Fischer János keszthelyi orgona építő, ára 1450 Ft. A templomot 1826 augusztus 15.-én szentelte fel Padányi Biró Márton veszprémi püspök.

A templom a környék legnagyobb és legszebb kincse.

Belső hossza 30 m

Hajója 21X11m=291m2

Szentélye 9X7m=63m2

Sekrestye 31,5m2

Összesen 325,5 m2

Külső mérete: 32X19m

A Kálvária 1863-ban épült.

A plébániát 1832-ben állították vissza a ma is látható állapotára.